V./1.

V./1.
  Az V. rész három kicsi epizódból fog állni. :)


 Azzal a két hónappal az égadta világon semmi bajom nem lenne, de szombaton indul a gépem! 
- Hát ezt mégis hogy fogom megoldani? Minden hétvégén lerepcsizek Londonba vagy mégis mi a frász?
- Nem. Szombaton elmész, majd január végén hazajössz.- azt az örömteli kifejezést az arcán, huu. Miért nem azt kívántam, hogy akassza fel magát?! Ja, végül is mindegy... azt én is megtehetem.
- Há, ebben csak az az egyetlen probléma, hogy én tanulói éveim gödrös útját taposom, szóval nem tudok kivenni holmi szabadságot!- és hát nem szégyenlem: szabályosan üvöltöttem Keresztanyámmal.
- Van egy laptopod. Meg egy barátnőd...
- Ez meg a másik! Mi a fészkes fenét fogok mondani Ninának? Hupsz, bocsika, a nevelőanyám elküldött két hónapra Anglia fővárosába, így aztán lőttek a koncertnek, amit a cuki nővéred  -ha úgy vesszük-megvett nekem?!- érdekes módon most nem sírtam. A hangom erőteljes, színpadias, lázadó volt, de egy csepp könny sem csurgott le az arcomba. Sose volt még ilyen...
- Megengeded, hogy végig mondjam?- teljesen nyugodtan.
- Csak tessék!- összefontam karjaimat és puffogtam. Szegény bátyám! Azt a szenvedő ábrázatot az arcán!
- Van egy laptopod, internet kapcsolattal. Van egy szuper barátnőd. Az iskola igazgatójával megbeszéltem, hogy minden nap fogsz beszélni Ninával, ő lediktálja a leckét szóval nem maradsz le. Adott speciális felmentést. Nem mellesleg jót fog tenni a kapcsolatunknak, ha egy kicsit távol leszel Tőlem és megtanulod értékelni a helyzeted.
- Áh értem! Ez egy fantasztikus ötlet- túlzó, megjátszott mosoly az arcomon-! Arra akarsz kilyukadni, örüljek neki, hogy kihasználod a szülinapomat! Hát köszönöm, rohadt boldog vagyok!
Megfogtam a könyvet a dobozkával együtt tettem ki tortát tányérra, majd felszaladtam a szobámba.  Cuccaimat (torta kivételével) ledobtam az ágyamra és csak néztem a még mindig működésben lévő laptop képernyőjét, rajta az öt Álomfiú boldog képével. Hagyjam itt Ninát a számtalan idióta osztálytársammal, Bélát Dávidékkal, az életem részét, Budapestet, minden egyes zajával, képével és lépjek le? Mégis ami a legjobban fáj, az a koncert. Mit fog gondolni Nina és Kriszti? Bejelentkeztem Skype-ba. Azonnal egy üzenet: Nina. Megnyitottam.

Sziaa:) mizu? Képzeld Kriszti már lefoglalta a szobákat Bécsben. Egyszerűen álomszép. Mit mondott tegnap Anna? Biztos elenged...Írj ha fent vagy 
:*

 Tessék. Imádlak Anna. Best Keresztanya Ever. Most mit csináljak? Muszáj visszaírnom. Hát akkor hajrá!

Szio :)

 Bevallom, nem estem túlzásokba. 
Alig telt el két perc azonnal itt a válasz. Jajj miért nem jelentkeztem ki azonnal?!

《Hi! Na mit mondott? Boldog születésnapot! ♥

》köszii :) Nina... én mindent megpróbáltam bevetni: hivatkoztam a szülinapomra, karácsonyra, komolyan már csak az életem hiányzott volna a listáról, hogy mi mindent megadnék érte, de hajthatatlan volt :( 

Igen! Továbbra is leírom a történteket, abból nem lehet nagyobb baj. Vagy mégis?

《Jó vicc :D na de komolyan, mit mondott?

 Először én is így gondoltam... Bárcsak ne kéne elmondanom neki! Bárcsak minden másképp történt volna! Minden álmom az volt, hogy elmehessek Angliába, de nem ilyen áron!

》Nem viccnek szántam (sajnos) :( tegnap Szívek Szállodája közben kérdeztem meg, a szemembe nézett és azt mondta, hogy nem

 A válasz csak tíz perc múlva érkezett. Király. Most én leszek a hibás.

《De... mégis miért? Bella ne csináld ezt légyszíves! Le vannak foglalva a szobák. Holnap jössz suliba?

》Igen, már nincs lázam. 

 Mi ez a gyors téma váltás? Ajjajj rosszat sejtek...

《Akkor hazamegyek veled és rábeszélem. Téma lezárva ;) mit kaptál szülinapodra? :)

 Drágám, ennél jobban nem is szomoríthattad volna el magad. Ujjj lehet nem kéne elmondanom... de azzal nagyobb bajt csinálok. Csak valami rossz álom lehet! Rögtön felébredek és megyek a koncertre!

》Képzeld, Dávidtól megkaptam a Rajongók Könyvét *-*

《Neeee! Ezt nem hiszem el!!!! A kis mázlistaaa :D és milyen? 

》Még nem olvastam bele, de holnap elviszem és együtt megnézzük ;)

《WÁÁÁÁÁÁÁ komoly? *.* köszii ♥♥ 

》Igen, komolyan :) alap ♥

《És Anna?

 Találtam kibúvót! Nagyon sok időmbe telt, de megerőltettem a szürke sejtecskéimet és tá-tá-tá-támm! Nem nagy dolog, mégis ésszerű.

》Ne haragudj megyek leckét írni :/ úristen! Már kilenc óra??0.0 észre se vettem
Szia álmodj szépeket, holnap talizunk :) BFF ♥

《Már? :( oksa akkor holnap talizunk 
Puszii sziaa :* ♥

 Majd leléptem. Uff ma nem kértem leckét... jó mindegy majd bepótolom... egyszer..  valamikor.... 
 Órákig ültem az íróasztalom fölé görnyedve, fizika feladatokat próbáltam megoldani, de nem ment. London és a koncert gondolatai között őrlődve, semmi megoldást nem találtam. Lett volna az a variáció, hogy elmegyek a koncertre repülővel, majd vissza Angliába, Nénikéméknek közben füllentek egy Titkos Fiút, akinél ott aludhatok, majd utána szépen visszamegyek, de ahhoz kéne pénz, ami nekem nincs, azt meg nem várhatom el, hogy Nináék fizessék ki. Kezdtem belenyugodni sorsomba: lemaradok a banda koncertjéről, akikért évek óta rajongok és nem telik el nap, hogy nem gondolok arra, milyen eszméletlenül szerencsés barátnőik vannak. Van lehetőségem, mondhatnám, tessék itt van, nem használom ki, itthonmaradok, de közben ott van a Klári nénikém, akivel évek óta nem találkoztam, szegénykém nem is a mostani időkből való és ki tudja, lehet nem lesz rá alkalmam, hogy még egyszer lássam. 
 Nem lesz olyan rossz ez az utazásom! Ha már mennem kell akkor legalább boldogan fogok menni! Biztos lesz még máskor is koncert Magyarország közelében és el tudunk menni együtt Ninával! Éjfélkor már eléggé fáradt voltam, szóval az utolsó gondolat aminek hatására elaludtam az az volt, hogy elmegyek Londonba, letámadom az 1D üzletet és azt az időt minden baj nélkül fogom élvezni!